Bejelentkezés

Keresés



Gyorsmenü:
Hírek
Koncertek
Zenekar
Történet
Lemezek
Tagok
Média
Fotó
Sajtó
Videó
Közösség
Vendégkönyv
Kérdések
Fórum
Mühely
Kapcsolat

Flash mentes verzió



« vissza

Kispál éa Borz

2000-05-10

A Kispál és a borz a kilencvenes évek közepe óta a legsikeresebb és legnagyobb hatású alternatív rockzenekarunk. Pedig a fiúk pécsiek lévén eleve hátránnyal indultak, és sosem kötöttek elvtelen kompromisszumokat az érvényesülés érdekében. A jelenleg Kispál András gitáros, Lovasi András basszusgitáros-énekes, Dióssy D. Ákos billentyűs, illetve Tóth "Csülök" Zoltán dobos alkotta formáció több mint egy évtizede létezik s nyolc albumot készített, hatása pedig jól nyomon követhető az irányzat ifjabb képviselőinek produkcióiban. Lovasi András, mint az 1999-es év szövegírója nemrégiben Huszka Jenő-díjat vehetett át, Kispálramix címmel pedig egy lemez látott napvilágot az együttes átdolgozott, technósított dalaival.l
"Amikor a nyolcvanas évek végén elindultunk, az úgynevezett alternatív zenekarok mind olyanok akartak lenni, mint az Európa Kiadó, mi viszont megpróbáltunk újszerű gitárpopzenét játszani - világítja meg Lovasi András zenekarvezető a műfajban szinte példátlan siker titkait - , emellett az volt a szerencsénk, hogy az volt az utolsó olyan időszak, amikor még be lehetett futni. Azóta minden bezárult, megmerevedett. A rendszerváltás környékén rengeteg új klub nyílt, majd néhány év pezsgés után, 1995 táján minden lecsengett. Ahhoz pedig, hogy egy új izgalmas zenekar befuthasson, az is kell, hogy igény legyen rá. A nagy változásokat többnyire valami vadság előzi meg, Twist and Shout!, ugyebár. Ma mindenki cizellált, szomorú nótákat játszik, senki nem akar elsöpörni senkit."

Pályájukat kisebb kiadóknál kezdték, majd egy nemzetközi lemezcéghez szerződtek. Eleinte volt egy-két vitájuk a lemezborítót, illetve a dalok sorrendjét illetően, de az ÜI című lemezük óta teljesen szabad kezet kaptak az alkotómunkákban. Persze ez azzal jár, hogy az anyagi kockázat egy részét is magukra vállalták. Megrág látott napvilágot a Kispálramix című album, amelyben a hazai progresszív techno népszerű és kevésbé ismert képviselői, például Blackman, Remix Roussos, a Neo és a Casio Samples által átdolgozott Kispl-nóták hallhatók. "Kíváncsiak voltunk, mások hogyan látják a dalainkat - meséli Lovasi -, ezért Erdélyi Péter, a lemez menedzsere felkért néhány DJ-t és együttest az undergruond techno világából, majd az elkészült munkákból közösen kiválogattuk azt a tizennégyet, amely a CD terjedelmét maximálisan kihasználva megjelenhetett. A válogatásnál az eredetiség volt a fő szempont, illetve az, hogy minél több stílus képviseltesse magát. Némelyik feldolgozás jól táncolható, a lemez mégis inkább kísérleti jellegű, az eredeti Kispál-daloknál szűkebb rétegnek szóló produkció."

A következő sorlemezt szeptemberre tervezik, s most sokkal hosszabb időt hagytak a dalszerzésre, mint ezelőtt bármikor. "Háromszor- négyszer is átdolgozunk egy nótát, ha úgy érezzük, hogy még nem tökéletes. Egyik gitárosunktól, Vittay Ferenctől mg is kellett válnunk, mert a kemény rockos hangzás kezdett erősödni az együttesben, s ebbe az irányba semmiképpen sem akartunk elmenni" - ismerteti a helyzetet a zenekarvezető. Rájöttek arra is, hogy minél bonyolultabb egy dal szövegének szerkezete, annál egyszerűbb zenei forma kell mellé. Mivel azonban a Kispál és a borz popzenekar, nem egy költő verseit megzenésítő együttes, alapvetően a zene és a szöveg egységére épülő dalformában kell gondolkodniuk. Rengeteget számít a jó hangszerelés is, így az új lemez ebből a szempontból is változatosabb és korszerűbb lesz az előzőeknél. Olyan hangszíneket használnak, amelyek már első hallásra a dalok hangulatához illő bensőséges atmoszférát teremtenek.

Lovasi András megkapta az Artisjustól az 1999-es év szövegírójának járó Huszka Jenő díjat, s stílusa több fiatalabb alternatív zenekar szerzeményein is érezhető. Persze rá is többen voltak hatással az elődök közül, leginkább Víg Mihályt, Bereményi Gézát, Bródy Jánost, Menyhárt Jenőt és Baksa Sós Jánost lehetne említeni. "A dalszövegeim spontán születnek, de azt mindig szem előtt tartom, hogy kortalanok legyenek, azaz mindig aktuálisak maradjanak - fejti ki -, ami pedig a stílusomat illeti, szerintem ez inkább egyfajta nemzedéki nyelv, s kézenfekvő, hogy öntudatlanul is mindenki ezt próbálja beszélni. Egyébként külföldön sincs másképp, egyes zenekarok stílust teremtenek, mások minden lemezükön lenyúlnak valakit. A popzenében van néhány jól bevált fordulat, amelyet szeret a közönség, és ezeket kell mindenkinek egyénileg kitágítani."

Mivel egyre több a szomorú, kiábrándult dal a zenekar lemezein, az Égbolt zár című szerzemény pedig egyenesen József Attila Reménytelenül című versére utal, felmerül a kérdés: Lovasi András ennyire kilátástalannak látja a jelent és a jövőt, "A magyar popzene teljesen elzárt világ, így csak magunknak tudunk bizonyítani, csak magukhoz képest fejlődhetünk. Ilyen szinten nevezhetjük ezt akár homokos, vizes síknak is. A hangulat tehát, ami a dalokból sugárzik, nem az én lelkiállapotomat jellemzi, hanem azt, ami körülöttünk van - hangzik a válasz. - Egyébként aki valamennyire is figyel a világra, és nem hazudik folyamatosan magának, az ebben él. Már mindent elvettek az embertől, minden szó, gesztus, mozdulat el van használva, nevetségessé van téve. Legfeljebb az érzékenységet lehet megőrizni, és örülni annak, ha még szíven üt valami. Aztán lehet, hogy egy idő után ez is megszűnik. Talán már meg is szűnt.

Szerző: Magyar Nemzet - Csikor Ottó