Bejelentkezés

Keresés



Gyorsmenü:
Hírek
Koncertek
Zenekar
Történet
Lemezek
Tagok
Média
Fotó
Sajtó
Videó
Közösség
Vendégkönyv
Kérdések
Fórum
Mühely
Kapcsolat

Flash mentes verzió



« vissza

"Kisstílű sztár" Beszélgetés Lovasi Andrással

2000-11-14

Beszélgetés Lovasi Andrással
A Koncert

- Miért rendeztetek Szegeden két koncertet?

- Minden nagyobb városban két koncert van, az egyik egy gitározós, konzervatív rock, a másik pedig a csöndes-ülős koncert. Van egy elképzelésünk, hogy jövőre csináluk egy koncertlemezt, melyet egy ilyen csöndes-ülős koncerten rögzítenénk. Ezek a fajta koncertek azért jók, mert el tudunk játszani egy csomó olyan dalt, amit a dalok intimitása miatt rockos, gitározós koncerten nem nagyon tudnánk előadni, és az emberek nagy többsége nem is viselné el. Az új anyag elméletileg egy olyan anyag lesz, amin hét-nyolc új dal szerepel, a régebbiek pedig ilyen csöndes-ülős változatban lesznek hallhatóak.



Az új album

- Hogyan értékeled az új albumotokat?

- Egy picit régi-Kispál íze van, de annál bonyolultabb a zenéje. Hidegebb, kevesebb rajta a gitározástól elrugaszkodott szám. Az volt a koncepciónk, mikor ezt a lemezt készítettük, hogy a hetvenes évekbeli progresszív rockból elemelt hangzásokkal csinálunk egyfajta Kispál-zenét, ami úgy gondolom nagyjából sikerült is. Egyébként pedig én már nem akartam olyan szövegeket írni, mint régen, mert ma nagyon sokan írnak olyan szövegeket, mint a régi Kispál. Én most azt akartam, hogy egyszerű, szikár és kevésbé költői megoldásaink legyenek. Viszont a témáimban meg semmi olyan dolgot nem találtam, amely ezt a váltást tartalmilag is erősítené. A témák valjában a régi Kispál toposzok újrafeldolgozása.

- Az új szövegeid, úgy érzem, megfoghatóbb gondolatokat tartalmaznak, mint régen.

- Igen, sokkal konkrétabban beszélek dolgokról, ez régi szándékom. Én nem szeretek ködösen fogalmazni, azt gondolom, ez felelőtlenség. Nem tudom még, hogy lehet olyan szavakat találni, amik pontosan lefednek erős tartalmakat. Tehát a régiekhez képest úgy gondolom, itt most kevesebb a menekülési útvonal. A mostani szövegek sokkal cinikusabbak, de hát annyival, amennyivel öregebbek lettünk.

"A magyar pop élharcosai"

- "A magyar pop élharcosai Zámbó Jimmy és Galambos Lajos, az alternatív sztár pedig Uhrin Benedek." - említetted a koncerten. Te hogyan látod ezt az egészet?

- Ezt nem érdemes látni, hanem be kell csukni a szemedet. Ez olyan, mint egy rossz álom, ami majd egyszer elmúlik. Igazából az a baj, hogy az igazán tehetséges zenekarok, akik Magyarországon a popzenét jelentik, vagy becsületesebb országokban a popzene gerincét jelentenék, azok nálunk marginális vonalon tengődnek. És van egy ilyen össznépi dínom-dánom, ami nem tudni, meddig tart. Az a furcsa ebben az egészben, hogy a Galambos Lajos már leszálló ágban volt, tehát volt egy kilencvenes évek eleji kaszálása, ahogy Zámbó Jimmynek is, és ahogy ez a dolgok rendje, mentek lefelé. Utána jött ez a kereskedelmi tévés őrület, ahol szükség volt egy ilyen össznépi butító izére a brazil sorozatok között, és akkor ezzel még egy pofont kapott a szar, úgyhogy azóta a teljes leszedáltság állapotában van a magyar popzene. A média nem vesz tudomást arról, ami igazán fontos. Most az utolsó egy-ét évben jelentek meg sorra a jobbnál jobb lemezek. Például: Nyers, Hiperkarma, P.U.F. Ez a generáció, úgymond, beérett, tehát csomó jó lemezt produkálnak, de ennek semmi hatása nincs. Az a baj alapvetően, hogy egy tizenöt-húsz éves ember, ha igazán bulizni akar ne a Petróleumlámpára bulizzon. Szóval úgy gondolom, egy országnak lehetne ennél egészségesebb popzenéje.

- El tud tartani szerinted ez az ország ennyi zenekart?

- Nem. Mi tizenhárom éve jól működő zenekar vagyunk, nem panaszkodhatunk, de ha most két hónapig egy koncertünk sem lenne, nem tudnám, hogy decemberben miből élnénk.

Zenei Média egy mondatban (élőzene-akció)

- Az a probléma, hogy bárkivel beszélsz a zenei újságírók közül, mindegyiktől azt hallod, hogy hú, de szar, ami most van, közben pedig mindenki nyalja azok seggét, akiknek nyalni kell. Az élőzene csak azoknak probléma, akik playbackelnek, és lelkiismeret-furdalásuk van, mert zenélni is tudnának. Az élő muzsika lényege, hogy kreatív, amit csinálsz, épp abban a pillanatban születik meg, hiába gépekről, lemezekről szedik le a hangokat, mert egyszeri és megismételhetetlen a szituáció, ahol a közönségnek is egy csak ott, csak akkor dologban van része. Emiatt járnak az emberek koncertekre, mert különben otthon meghallgathatnák lemezen is. Viszont bármelyik playback sztárt élőben rászabadítják a világra, akkorát bukik, mint az ólajtó. Ezért visszamenekülnek a playback-hakniba, mert annyira drága a dolog, és annyival kevesebb pénzt keresel rajta, hogy el kell döntened, vagy pénzt keresek, vagy zenélsz.

Lovasi, a közszereplő

- Nagyobb közszereplő lehetett volna belőlem, ha én időközben rá nem kattanok arra, hogy én nem leszek közszereplő. Magyarországon a tévéknek szüksége lenne az új arcokra. Harminc-negyven embert keringetnek, közben ki vannak éhezve az új arcokra, akiket egy - két év alatt elhasználnak. Annakidején volt egy-két műsor, pl. a Desszert, ahol jól elvoltam, meg a zenekarnak is jót tett. Aztán ezek után jöttek olyan felkérések, hogy legyek a TV2-ben műsorvezető. Próbáltak belőlem egy ilyen arcot kreálni, hátha alkalmas vagyok erre. Egyrészt nem vagyok alkalmas, másrészt mentálisan nem bírnám, tehát úgy döntöttem egy kisstílű sztár leszek.

Szerző: Szegedi Egyetem - Fakan Csaba